Pozitív gondolkodás,egészséges élet
Akkor gondolkodom pozitívan, ha optimistán állok az életemet érintő kérdésekhez, számba veszem, hogy vannak kockázatok, és igyekszem úgy élni, hogy megelőzzem a bajt. A pesszimista gondolkodásmód több más rizikófaktor mellett növeli például a szívinfarktus kockázatát.
Mire hat ki az optimizmus?
Először is az optimista hozzáállás hat arra, hogy hogyan küzdünk meg a problémáinkkal. Akinek jó kedve van és derű veszi körül, az fokozottabban figyel a világ eseményeire, minek köszönhetően a probléma megoldásához szükséges összetevőkre is hatékonyabban tud összepontosítani.
Pozitív hangulatban könnyebben hozunk döntéseket is, védelmezzük magunkat a depresszió ellen, életterveket állítunk fel, amikről tudjuk, hogy meg fogjuk valósítani.
Az optimista hozzáálláson túl fontos, hogy társas környezetben éljünk: a társak támogatása semlegesíti a negatív érzéseinket, könnyebben dolgozzuk fel a stresszt, könnyebben gyógyulunk fel a betegségekből, míg a magányban hajlamosabbak vagyunk egészségünket károsító magatartást felvenni.
Az egészségmegőrzés szempontjából fontos az ún. jövőorientáltság is - ez egy olyan beállítódás, amikor számolunk a jövővel, észleljük a kockázatot, és ennek érdekében a jelenben egészségesebben élünk. Vagyis a jövőorientált emberek általában nem dohányoznak, mert tudják, hogy az hosszú távon káros az egészségre, ehelyett hajlamosabbak többet sportolni és tenni azért, hogy kevesebb stresszel kelljen megbirkózniuk.
Akik nem jövőrientáltak, azok a mának élnek és általában irreálisan gondolkodnak saját magukról: őket nem érheti baj, velük nem történhet semmi rossz, ők nem kaphatnak tüdőrákot, nem lehetnek AIDS-esek a sportszerű szextől, és azt gondolják, bármikor le tudnak szokni a drogról vagy a játékszenvedélyről, azaz nem számolnak azzal sem, hogy igenis függők lettek és a függőségből való kigyógyulás nehéz.
Természetesen nem görcsös odafigyelés szükségeltetik az egészséges életmódhoz, hanem tudatos beállítódás: "Tudom, hogy egy életem van, és számolva a kockázatokkal vigyázok rá."
Nem minden ember képes a pozitív hozzáállásra, ennek genetikai alapjai is vannak. Azonban az örömre és pozitív gondolkodásra való képesség fejleszthető, tanulhatjuk az optimizmust. Ehhez igénybe vehetjük saját akaratunkon túl a különféle pszichoterápiák erre kiélezett változatait. De emellett azzal az egyszerű mondattal is csiszolhatunk hozzáállásunkon, hogy: mától kezdve úgy szemlélem a világot, hogy mi a jó benne és nem azt keresem, hogy mi a rossz.
Sokat segíthet az is, ha minden nap lefekvés előtt a pozitív dolgokra koncentrálunk és leírjuk, hogy ebben a napban milyen események érintettek bennünket pozitívan. Egy pesszimista ember első este lehet, hogy üres papírral a kezében alszik el, de a következő napon már lehet, hogy lesz rajta egy feljegyzés. Ilyen apró változásokon is múlik pszichés jóllétünk.
Kellő elhatározással és tudatossággal természetesen szakember segítsége nélkül is nekiláthatunk a változtatásnak, az alábbi algoritmus segít ennek megvalósításában.
1. Észlelem, hogy valami nincs rendben az életemmel, megérett a változásra.
2. Megfogalmazom, hogy mi nincs rendben az életemmel.
3. Elhatározom, hogy változtatok.
4. Leírom a céljaimat.
5. Elindítom a változást. Fontos, hogy ne a környezetem (házastársam, barátom, családom, munkatársam) miatt, hanem saját magamért tegyek lépéseket a változás felé. Ha a motivációm külső, azaz például azért szabadulok meg kilóimtól, hogy partnerem szépnek lásson, addig több fázisban megrekedhet a változás. Magamért kell megtennem, azért, hogy egészséges legyek és azért, hogy én érezzem magam jobban a bőrömben és ne az állandó visszaigazolást (Szép vagy!) szomjazzam.
6. Fenntartom a változást. Ez egy hosszú folyamat, melyben sokat segíthet, ha környezetem is jó szemmel nézi és támogatja a változásomat.
7. Ha a fenntartási szakaszom sikeres volt, akkor végezetül beáll a változás, szokássá válik, minőségibb életet élek.
8. A hosszú élet titka az egészség irányába mutatott tudatos döntéseken múlik, ne legyünk lusták változtatni!
Miben segíthet a szakember?
Léteznek ma már sok pozitív eredményről beszámoló egészségtudatosság-tréningek, ahol a szakemberek az egészségmagatartás pozitív szemléletét próbálják kialakítani. Az ilyen tréning egészségfejlesztés és személyiségfejlesztés is egyben. Ugyanis a változás mindig saját magunkból, személyiségünkből, belső motiváltságunkból indul ki. A tréningeken ismereteket adnak át a paciensnek az egészségről, fejlesztik az ehhez szükséges készségeit, formálják beállítódását és érzelmi nevelés is történik.
Például, ha egy dohányzást megelőző programban veszünk részt, akkor számíthatunk arra, hogy megismertetnek minket a dohányzás testünkre és pszichénkre gyakorolt negatív hatásairól, majd fejlesztik az asszertivitásunkat és szociális készségeinket, melyeknek segítségével jobban ellen tudunk állni a dohányzás csábításának. Később egy negatív hozzáállást alakítanak ki bennünk a dohányfüsthöz és a dohányzáshoz. Végezetül érzelmi intelligenciánkat is fejlesztik, mert az elősegíti a pozitív gondolkodást, az egészséges személyiségfejlődést és nagyban meghatározza azt, hogy milyen minőségű életet élünk. Természetesen egészségtudatosság-tréningek a dohányzás mellett egyéb egészséget érintő témákban is működnek.
Bukovenszki Emőke

